Fertőzés
A nyílt sérülések kivétel nélkül nagy fertőzésveszélynek vannak kitéve. A rendszeres kötéscseréről gondoskodni kell, valamint a szakorvos által elrendelt sebgyógyászati készítmények használatáról is. A kötéscsere előtt gondoskodjon a megfelelő fertőtlenítésről, a kézmosást követően húzzon fel védőkesztyűt. A sérülés környékét speciális fertőtlenítő készítménnyel kezelje le, majd ezután cserélje át korábbi kötését steril kötésre.
Csontvelőgyulladás
A sérülés elfertőződése ráterjedhet a seb környéki szövetekre és a csontokra is. Főként a cukorbetegek érintettek, akiknél a magas vércukorszint miatt a sebgyógyulási folyamat lassú és a szövődmények fellépése, mint például fekélyek, könnyebben alakulnak ki. A cukorbetegeknél gyakran szükséges amputációt elvégezni, ami ugyan csak előidézheti a csontvelőgyulladást. A csontvelőben felszaporodó genny kis járatokat fúr magának, úgy nevezett sipolyok útján tör a bőrfelszínre. Ellátása mindenképpen szakorvost igényel, mely kiterjedhet a műtétre, antibiotikumos kezelésre.
Szövetelhalás
A sérült terület állandó gyulladása révén a bőrszövetek elhalnak, nekrotizálnak. A seb rendszeres ápolásával ez a szövődmény kikerülhető, általában az elhanyagolt, rendszeresen felülfertőződött sebeknél fordul elő ez az állapot. Kezelése sebfertőtlenítést jelent, valamint az elhalt szövetek kimetszésére is sor kerülhet.
Ödéma
A sebgyógyulást nehezítő további jelenség a seb környékén létrejövő ödéma. Az ödéma szövetközti folyadékot jelent, mely nyomást gyakorol a környező szövetekre. A sérült területek így állandó nyomásnak vannak kitéve, mely regenerációjukat jelentősen befolyásolja. Az ödéma lassítja a vér és nyirokkeringést, mely által a szövetek nem kapnak elegendő vért és tápanyagot. A szövetek elégtelen vérellátása szövetelhalást, valamint fekélyt okozhat.
Forrás: https://www.woundsource.com/blog/complications-in-chronic-wound-healing-and-associated-interventions