A sérüléseket két osztályba soroljuk, megkülönböztetünk nyílt és zárt sérüléseket. Utóbbiak közé soroljuk a rándulást, ficamot, a zúzódást és a zárt törést. A nyílt sérülések közé tartoznak a különböző sebek (harapott, lőtt, szúrt, vágott, roncsolt, metszett) és a nyílt törés.
A nyílt sérülés esetén a bőr folytonossága megszakad, vérzés lép fel. A sebek közül a roncsolt seb az egyik legveszélyesebb sérülés. Valamilyen tompa tárgy okozza, melynek erőbehatása határozza meg a seb mélységét. Kezdetben vérzés jelentkezik, ekkor zúzott sebnek nevezzük, azonban ha már idegek, erek és a csont is sérül, akkor már roncsolt sebről beszélünk. Azonnali ellátást igényel, mely súlyosabb esetben bőrátültetéssel oldható meg. Amennyiben az érintett testfelületen a sérülés nagy kiterjedésű, amputációra lehet szükség.
A bőrátültetés lényege, hogy meghatározott testrészről, mint például alkarról kimetszenek egységnyi bőrfelületet, és azt a roncsolt bőr részre varrják. Kiemelten fontos ügyelni a fertőzésveszélyre, valamint a bőr ereinek vérellátására. A műtétet megelőzően antibiotikum adására kerülhet sor, mely által a fertőzések megelőzhetőek, valamint az átültetett bőr kilökődése is megakadályozható.
Amputációra akkor kerül sor, amikor a végtag sérülése olyan nagymértékű, hogy annak vérellátását nem tudják helyreállítani és ez által a szövetek elhalnak. Fokozott veszélyt jelentenek a társbetegségek, mint például a cukorbetegség, ugyanis a magas vércukorszint növeli a sebgyógyulási időt. Az amputáció végezhető az ízületeknél, valamint csont átvágásával is. Mindkét esetben az izmok, vérerek és idegek helyzetét működésük visszaállítása alapján kell rögzíteni.
A műtétet követően szükség lehet különféle fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedésére, valamint gyógytornára, az izomfunkciók visszanyerésének céljából.
A *-al megjelölt mezők kitöltése kötelező
A *-al megjelölt mezők kitöltése kötelező
