Bármely életkorban előfordulhat olyan betegeknél, akik ágyban fekvők vagy mozgásképtelenek. Hosszantartó, szinte mozdulatlan fekvés közben jelenik meg a test különböző pontjain, mint például könyök, sarkak, csípő, és a derék táján.
Felfekvés okai
A bőrben lévő erek látják el a bőr rétegeit oxigénnel. Ha a vérellátás hosszabb-rövidebb időre megszűnik, akkor a külső réteg (irha) elhal. Az elhalt területen seb jelenik meg, mely fekéllyé alakul. A felfekvés kialakulását elősegíti a helytelen táplálkozás. Alultáplált emberekből hiányzik a bőr alatti zsírpárna, mely a bőr kipárnázását biztosítja, illetve védi az ereket a nyomás miatti elzáródástól. A cukorbetegek, szívbetegek körében még nagyobb veszélyt jelent a felfekvés, ugyanis az elégtelen vérkeringés és idegrendszeri bántalmak lassítják a gyógyulási folyamatot.
A felfekvés kialakulásának folyamata négy stádiumra osztható:
-
Stádium: a felfekvés első jele a tartós bőrpír és enyhe fájdalom.
-
Stádium: a bőr felső rétege elvékonyodik, horzsolásszerű sebek jelennek meg rajta. A fájdalom tartóssá válik.
-
Stádium: a sérült bőrfelület teljesen elhal, a seb az izmokig, ínakig is kiterjedhet.
-
Stádium: a seb mélysége a csontvelőt is érinti.
Kezelés
A felfekvés során rendkívül nagy veszélyt jelent a fertőzés, mely a seb kiterjedésétől függően akár a csontokba is behatolhat és a véráramba is bekerülhet.
A felfekvés ellen a legjobb módszer a megelőzés. A tartósan fekvő beteg bőrét napi rendszerességgel át kell tekinteni, hogy van-e bőrpír vagy elszíneződés valamely területen. Amennyiben észlelünk elváltozást, a beteg testhelyzetén változtatni kell. A fektetési vagy ülési pózt addig kell váltogatni, amíg a bőrpír el nem tűnik, és a bőr vissza nem nyeri eredeti állapotát. A mozgásképtelen beteget óránként át kell helyezni másik testhelyzetbe.
További fontos teendő a bőr megfelelő ápolása. Ügyelni kell rá, hogy a bőrfelület tiszta és száraz legyen, mivel a nedvesség növeli a felfekvés kialakulásának kockázatát.
Speciális ágyakat, dekubitusz matracot ajánlott használni, melyek csökkentik a bőrfelületet ért külső nyomást.
A már kialakult felfekvés gondos ápolást igényel, az első stádiumba tartozó sebek általában maguktól is gyógyulnak. A nehezen gyógyuló fekélyeket élettani sóoldattal kell kezelni és rendszeresen kötözni a fertőzésveszély miatt. Az elhalt szövetrészeket sebészi úton távolítja el a kezelőorvos, a mély felfekvések kevés eséllyel gyógyulnak.
A felfekvés gyógyulásában elsődleges szempont a megfelelő táplálkozás – magas fehérje tartalmú, C vitaminban gazdag diéta ajánlott.
A felfekvés kezelése hosszantartó folyamat, emiatt a megelőzésnek óriási szerepe van. Gondos odafigyeléssel, a bőrfelület napi szinten való átvizsgálása nagyban hozzájárul a szövődmények kiküszöböléséhez.