A visszértágulat bőr alatti kitüremkedés formájában jelentkezik, tüneteket már akkor is okozhat mielőtt a véna láthatóvá válna. Kialakulásának pontos oka nem ismert, valószínűleg a véna falának meggyengülése okozza. A véna fala ennek hatására feszül, meghosszabbodik és kitágul, kanyargóssá válik. Ezt elősegíti az állómunka, súlyfelesleg, mozgásszegény életmód, illetve öröklött is lehet.
A visszértágulatnak számos következménye lehet, emiatt fontos mielőbb orvoshoz fordulni.
Visszértágulat leggyakoribb szövődményei
.jpg)
Felszínes visszérgyulladás: a felszíni vénákban kialakult gyulladást és vérrögképződést jelenti. Jelenlétét vörös csík, éles fájdalom illetve a véna kemény tapinthatósága jelzi. Általában jól gyógyul, azonban ügyelni kell rá, hogy a probléma teljesen megszűnt-e, és nem terjedt át a mélyvénákra, mely életveszélyes állapotot idézhetne elő.
Trombózis: vérrögök keletkezését jelenti a mély, illetve felszínes vénákban. A nagyobb veszélyt a mélyvénás trombózis okozhatja, ugyanis az érfalról leszakadt vérrög elzárhatja az eret, ezzel megszűntetve a keringést. A felszínes vénákban lévő vérrög gyulladást idéz elő, amely fájdalmassá teszi az adott területet. A keringésre nézve nem jelent nagy veszélyt, mivel jellemzően a vérrög nem válik el az ér faláról.
Tüdőembólia: hátterében mélyvénás trombózis áll, mely során a véna faláról leszakadt vérrög a vérkeringéssel a tüdő valamely erébe kerül, és ott elzáródást okoz. Tünetei hasonlítanak a szívroham tüneteihez, mint például mellkasi fájdalom, nehézlégzés jelentkezik. Ezen kívül tünet még a köhögés és véres köpet ürítése.
Lábszárfekély: a vénákban megnövekedett nyomás hatására alakul ki, a visszérbetegség végstádiuma. A vénagyulladás miatt a felső szövetréteg elvékonyodik, mechanikai hatásra rögtön kisebesedik. A sebek alig, vagy egyáltalán nem gyógyulnak, emiatt fokozott a fertőzésveszély.
A *-al megjelölt mezők kitöltése kötelező
A *-al megjelölt mezők kitöltése kötelező
