Otthonunkban viszonylag gyakran történnek sérülések, a kisebb méretű sebeket akár mi magunk is elláthatjuk. Fontos azonban tudni, hogy nem minden módszer hatékony a sebgyógyulás folyamatára. Némely esetben súlyosabb szövődményt is kiválthatnak a nem megfelelően kiválasztott sebápolási módszerek, a következőkben a három legismertebb hatástalan sebápolási módszer kerül ismertetésre.
Hintőpor
A régi idők leggyakrabban használt sebápolási eszköze a hintőpor volt. Napjainkban azonban számos tanulmány igazolta, hogy nem alkalmas a sebkezelésre, sőt mi több, lassítja a sebgyógyulás folyamatát. A nyílt sebre szórt hintőpor réteget képez a sebfelületen, az alatta megbúvó kórokozók súlyos fertőzést válthatnak ki. A varr és a hintőpor által képzett réteg könnyen a kötszerhez ragad, így annak levételekor a sebfelszín felrepedhet. Alkalmazását kerüljük.
Jódtinktúra
Korábban gyakran használt sebfertőtlenítő szer volt a jódtinktúra, azonban számos mellékhatása végett ma már nem ajánlott alkalmazni. A jód erősen allergizáló hatású, a nyílt sebet irritálja, a szövet roncsolódását idézheti elő. Ma már kaphatóak jódot csekély mértékben tartalmazó sebfertőtlenítő oldatok, melyek biztonsággal alkalmazhatóak. Manapság inkább a modernebb polividon-jód oldatot használjuk sebfetőrtőtlenítésre, itt is figyelni az esetleges érzékenységre, viszont a sebet nem irritálja, nem csíp.
Alkohol (etil-alkohol)
Az alkohol 70%-os oldatát fertőtlenítőként, elsősorban bőrfertőtlenítőként alkalmazzák. A baktériumokat, néhány vírust, valamint gombafajt is elpusztít, azonban az eukarióta parazitákra és a baktériumspórákra hatástalan. A 70%-ostól eltérő (akár nagyobb!) koncentrációban hatása csökken. Gyúlékony, de nem szövetkárosító.
Amennyiben nem biztos benne, hogy milyen szerrel ajánlott sérülését fertőtleníteni, úgy forduljon egy sebápolási centrumhoz, ahol nem csak tanácsadást, hanem a seb ellátását is kérheti.
A *-al megjelölt mezők kitöltése kötelező
A *-al megjelölt mezők kitöltése kötelező
