Ezen műtétek kórházi környezetben zajlanak, és altatásban végzik őket, így a beteg nem érez fájdalmat az eljárás során. A bőrátültetés leggyakrabban az alábbi okok miatt válik szükségessé: bőrfertőzések, mély, égési sebek vagy nyílt sebek, felfekvések, illetve egyéb, nem gyógyuló fekélyek a bőrön.
A bőrátültetésnek alapvetően két típusa van; ez a félvastag és teljes vastagságú bőrátültetés. A félvastag bőrátültetés a bőr felső két rétegének – a felhám és az irha – eltávolítását foglalja magába. Ezeket a rétegeket arról a területről veszik, ahol egészséges bőr helyezkedik el. Nagyobb felületű bőrpótlások esetén használják, például égési sérülések után. Az így beültetett bőr nem nő a többi bőrrésszel együtt, így gyermekek esetében később szükség lehet további műtétre.
A teljes vastagságú bőrátültetés során a bőr felső két rétegének eltávolítása mellett az itt elhelyezkedő izmok és vérerek kimetszésére is szükség van. A teljes vastagságú bőrátültetést általában kis sebek vagy jól látható testrészek felületén alkalmazzák, például az arcon. Az így átültetett bőr jól „összekeveredik” a többi bőrfelülettel, és általában együtt növekszik a személlyel.
Amennyiben félvastag bőrátültetésre kerül sor, olyan területről vesznek bőrt, amely „láthatatlan” a mindennapok során, azaz ruha takarja. Ilyen például a csípő vagy a belső comb felülete. Ha pedig teljes vastagságú bőrátültetést hajtanak végre, a donor helye a hasfal vagy mellkas.
Miután a sebész eltávolította a bőrt a donor területről, óvatosan áthelyezi azt a megfelelő helyre, majd rögzíti. Egyúttal a donor területet is kezeli egy speciális anyaggal, amely nem ragad a sebhez.
A teljes vastagságú bőrátültetés hosszabb kórházi tartózkodást igényel, jellemzően 1-2 hetet. Rehabilitációra azonban ezután is szükség van.
A donor felület rövidebb idő alatt gyógyul, a bőrátültetés helyén viszont ez a folyamat lassabb. A műtétet követő 3-4 hétben vigyázni kell a mozgással, a mindennapi tevékenységekkel, hiszen nem szabad, hogy szétnyíljon vagy sérüljön a műtött terület.