Hogyan segíthetjük elő a seb gyors és hegmentes gyógyulását?

Mi történik a sebgyógyulás során?

A sebgyógyulás folyamata során a szervezet saját anyagát felhasználva igyekszik regenerálni a sebzett területen a megsérült szöveteket és helyreállítani az esetleges funkcióhiányt (pl. idegsérülés). Elsődleges sebgyógyulásról beszélünk akkor, amikor – leginkább egyszerű sebek esetén – a sebszélek jól illeszkednek, nem áll fenn fertőzés, nincs vagy elhanyagolható a szövethiány, így a seb környéke újra összeforr, anélkül, hogy plusz szövet – ún. sarjszövet – képződne. Másodlagos a sebgyógyulás komolyabb sebek esetén, amikor nagyobb a szövethiány, a sebszélek nem illeszkednek pontosan, esetleg fertőzés is keletkezett. Ilyenkor sarjszövetet képez a test a seb környékén, ám a sarjszövet bizonyos bőrszöveti funkciókkal (pl. szőrtüsző, verejtékmirigy) nem rendelkezik és a seb helyén maradandó heg képződik.

Mitől függ a sebgyógyulás?                                     

• a seb fajtája (horzsolás, égési sérülés, szúrás, zúzódás, műtéti seb stb.)

• a seb súlyossága (felületi vagy mély, van-e szövethiány, ért-e belső szervet, testüreget stb.)

• a seb típusának megfelelő szakszerű ellátás

• időtényező

• a sérült általános állapota

A seb fajtája és súlyossága

A sebek gyógyulása több tényező függvénye. Természetesen függ a seb milyenségétől és súlyosságától. Az apróbb horzsolások gyorsabban gyógyulnak, mint a nagy felületre kiterjedő égési sérülések vagy a komolyabb baleset nyomán keletkezett ütések, zúzódások, esetleg műtéti hegek.

Elődleges fontosságú: a fertőtlenítés

A keletkezett sebet először fontos fertőtleníteni, mert ezzel a későbbi szövődményeket (pl. elfertőződés veszélye, láz stb.) megelőzhetjük, egyúttal pontosabb képet kaphatunk arról, hogy milyen állapotú, milyen mély a seb. Ez segít annak felmérésében is, hogy a sebbel szükséges-e orvoshoz fordulnunk vagy baleseti sebészetre mennünk.

A seb típusának megfelelő ellátás

Jó, ha tisztában vagyunk néhány alapvető sebkezelési ismerettel, amelyeket alkalmazva elősegíthetjük az egyszerűbb, otthoni körülmények között is ellátható sebek gyógyulását.

Az egyszerűbb, vérzéssel nem járó, vagy csak kevés vérzést okozó horzsolásokat nem célszerű bekötni, jobb levegőzni hagyni, mert ezekben az esetekben ez az, ami gyors gyógyulást eredményez. A bekötözés éppen hogy lassíthatja a szövetek regenerálódását. Kevesen tudják azt is, hogy még az egyszerűbb égési sérüléseket is (pl. egyszerű, első fokú napégés, ami bőrvörösséggel, húzódással jár) nagyon fontos lenne azonnal hűteni, mert ennek fájdalomcsillapító hatása van, ráadásul ezáltal a mélyebben fekvő bőrszövetek károsodását is elkerüljük. Mindenképp forduljunk orvoshoz, ha komolyabb szúrt sebről, lőtt sebről van szó, ha nagy mennyiségű vérzést tapasztalunk, ha valamilyen állat harapása okozta a sebet vagy ha gyermekről van szó, illetve ha fennáll bármilyen fertőzésveszély.

Műtéti sebek esetében könnyíti a helyzetet az, hogy a seb ejtését és a műtéti folyamatot követően azonnal szakszerű sebkezelésben részesülünk, a fertőzésveszélyt a minimálisra csökkentve. Habár a kórházi ápolás során valószínűleg megfelelő módon kezelik a műtéti sebeket, az otthoni időszak ugyanúgy nagyfokú körültekintést igényel majd a sebek optimális gyógyulása szempontjából.

Az időtényező

Természetesen minél rövidebb idő telik el a seb keletkezése és a seb ellátása között, annál jobbak az esélyek a gyógyulásra és a bőrszövet maradéktalan, hegmentes regenerálódására. Általánosan elmondható, hogy a seb jó eséllyel elsődlegesen fog gyógyulni, ha sikerül megfelelően ellátni a seb keletkezését követő 6 órán belül. Ezért a seb keletkezésekor, a fertőtlenítés alkalmával azonnal próbáljuk meg eldönteni, hogy szükséges-e orvosi beavatkozás vagy nem és ennek megfelelően mielőbb járjunk el.

A sérült általános állapota

Kevesen gondolnak bele, hogy az általános jó közérzet és egészségi állapot, a vitalitás, a jó kondíció és az egészséges táplálkozás nagymértékben megkönnyíti a sebek gyógyulását. A sejtregenerációhoz ugyanúgy fehérjékre, ásványi anyagokra, vitaminokra van szükségünk, mint az összes élettani folyamatunkhoz. Ebből a szempontból is fontos tehát az általános egészségi állapotunk megőrzése a rendszeres testmozgás, a jó minőségű, kiegyensúlyozott, egészséges étrend és életmód révén. Amikor pedig balesetet szenvedtünk vagy műtéti sebeink gyógyulását szeretnénk elősegíteni, ugyanúgy érdemes nagyobb dózisban vitaminpótlást eszközölni, mindezt célszerű a kezelőorvosunkkal egyeztetni, hiszen ő az, aki leginkább tisztában van az állapotunkkal.

Emellett vannak olyan más alapbetegségek – pl. cukorbetegség, érelmeszesedés, immunrendszeri kórképek, daganatos megbetegedések, elhízás – amelyek nehezítik a sebgyógyulás folyamatát, hiszen elégtelen vérkeringéssel járnak együtt. Bizonyos hormonok és gyógyszerek (pl. véralvadásgátlók) is lassítják a sebgyógyulás folyamatát, ezek szedéséről tehát feltétlenül tudnia kell orvosunknak, illetve ilyen esetekben akár kisebb sebek esetében is célszerű orvoshoz fordulni.

Sebgyógyulási zavarok és kezelésük

Gyakori probléma a seb széleinek szétválása, ami megfelelő sebellátással, helyesen felhelyezett és rendszeresen cserélt kötéssel megelőzhető. Ha a seb nem gyógyul megfelelően, annak oka a sebfertőzés is lehet, ha például nem sikerült megfelelően fertőtleníteni a sebet, esetleg idegentest maradt a sebben. Ilyenkor a seb fájdalmas, duzzanat, bőrpír jelenik meg körülötte, de árulkodó jel lehet a váladékozás, és a hőemelkedés vagy láz is. Nem felületi sebek esetén kialakulhat ún. szeróma (savós, véres folyadékgyülem a sebben), vérömleny, de előfordulhat, hogy keloidos seb keletkezik. Ezek a problémák már szakellátást igényelnek, tehát ilyen esetekben feltétlenül forduljunk orvoshoz. Fontos felismerni a seb gyulladásos állapotát is, mely esetben mindenképp ajánlott orvoshoz fordulnunk. A gyulladás jellemzői: duzzanat, meleg érzés tapintásra, fájdalom, esetleges funkció kiesés, pl. izület közelében lévő seb esetén.