Baktériumok mindenhol megtalálhatók a környezetünkben, és bármely külső sérülés utat nyit nekik, így minden nyílt sebbe kerülhetnek szennyeződések vagy kórokozók, akár magát a sebet okozó tárgyról, vagy éppen a levegőből, a légutakból, a bőrünkről. A szervezet általános egészségi állapota is nagy befolyással van arra, hogy egy seb elfertőződik-e. A cukorbetegség, a gyenge immunrendszer, a daganatos megbetegedések esetén jellemzően nehezebben gyógyulnak a sebek, ami nagyobb a fertőzésveszélyt jelenthet. Ezekben az esetekben különösen oda kell figyelni a legapróbb sérülésekre is.
A fertőzés elkerülésének legfontosabb lépése a megfelelő sebkezelés, azaz a megelőzés, amely érdekében lényeges néhány általános szabályt betartani. Az első és legfontosabb, hogy kizárólag alapos kézmosás után nyúljunk a sebhez és tisztítsuk meg a seb környékét. Miközben ezt a műveletet végezzük, ne beszéljünk, ne köhögjünk vagy tüsszentsünk se a sebre, se azokra az eszközökre, amiket használunk. Lehetőleg ne kézzel, hanem gézzel érintsük a sebet. Mossuk ki hideg vízzel, majd fertőtlenítsük a sebet. Lényeges odafigyelni arra, hogy ha idegen anyag került a sebbe, annak eltávolítását mindenképpen bízzuk szakemberre. Ha ezzel megvagyunk, fedjük le a sebet és naponta cseréljük a kötést. Sokan úgy vélik, hogy az apró sebek gyorsabban gyógyulnak, ha szabadon hagyjuk őket, de ez éppen fordítva igaz. Nem csak lassabban gyógyul, ha nincs lefedve, de még nagyobb heget is hagyhat maga után.
Amennyiben az alábbi tüneteket tapasztaljuk, akkor elfertőződésre gyanakodhatunk és haladéktalanul orvosi segítségre van szükség:
-
Ha rosszullétet, levertséget, lázat, hidegrázást tapasztalunk
-
Ha a seb vagy a sebkörnyék gennyes, meleg érzetű, megduzzad vagy vörös lesz
-
Ha a hónaljban, nyakon, lágyékban megnagyobbodnak a nyirokcsomók