A sebgyógyulás folyamata három részből áll. Az első szakasz a sebméretétől függően néhány órától akár három napig is eltarthat.
Ezt a fázist még gyulladás jellemzi. A fehérvérsejtek szerepe, hogy védekezzenek a fertőzéssel szemben és segítsenek megtisztítani a sebet. A vérzés elmúlása után az erek kitágulnak és az érfalak átjárhatóbbá válnak, így tudnak a sebbe jutni. Az ezt követő, második szakasz négy-öt napon belül jelentkezik. Megindul a kollagén termelődés, amely támogatja az új szövetek kiépülését. A harmadik, befejező fázisban történik a seb záródása a hámsejtek tevékenységének köszönhetően, a bőr működése szinte teljesen helyreáll, de számolni kell azzal, hogy a heg sosem válik ugyanolyanná, mint a korábbi kültakaró. 
A sebgyógyulás folyamata akkor a leghatékonyabb, ha nedves sebkörnyezetben, baktériumoktól védve valósul meg. A szabad levegőn történő szárítás nem javasolt, a fedett sebek gyógyulása gyorsabb, és kisebb a fertőzés esélye.
A sebgyógyulás azonban nem mindig zajlik megfelelően. Előfordul, hogy szövetburjánzás alakul ki a sebgyógyulást követően, amely nem haladja meg az eredeti sebzés határait. Ez általában olyan esetekben alakul ki, ha a heg feszülésnek volt kitéve. Az így keletkezett bőr felszínéből kiemelkedő piros heget hipertrófiás hegnek nevezik. A keloidok ezzel szemben olyan kötőszöveti burjánzások, melyek az egészséges szövetekre is ráterjednek és a gyógyulást követően is nőnek. Mivel egyes embereknél jellemző, másoknál nem, vélhetően öröklött tényezők állnak a háttérben.
A hegek orvosi kezelésére leggyakrabban kozmetikai okokból lehet szükség, ilyenkor érdemes megvárni, hogy a sebgyógyulás folyamata véget érjen és a heg már ne növekedjen tovább.
A *-al megjelölt mezők kitöltése kötelező
A *-al megjelölt mezők kitöltése kötelező
