A sérv egy gyakori egészségügyi probléma, amely akkor alakul ki, amikor egy szerv vagy szövet kitüremkedik az izomfal vagy a kötőszövet egy gyenge pontján. Kialakulását a hasűri nyomás, genetikai hajlam és bizonyos kockázati tényezők – például elhízás, terhesség, dohányzás, krónikus köhögés – befolyásolhatják. A sérv magától nem múlik el és szövődményeket okozhat, éppen ezért gyakran a sérvműtét az egyetlen gyógymód.
Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a gyakoribb sérvtípusokat, a műtéti lehetőségeket és a felépülési folyamatot.
A sérveknek többféle típusa létezik, attól függően, hogy hol alakulnak ki és milyen szöveteket érintenek. Az alábbiakban a leggyakoribb sérvfajtákat mutatjuk be.
A lágyéksérv (inguinális) sérv a leggyakoribb típus, amely főként férfiaknál fordul elő. Akkor alakul ki, amikor a belek vagy más hasüregi szervek a lágyékcsatornán keresztül türemkednek ki. A tünetek között szerepelhet fájdalom, duzzanat és kellemetlen érzés állás vagy erőlködés közben.
A köldöksérv a köldök környékén jelenik meg, és csecsemőknél, terhes nőknél vagy elhízott felnőtteknél gyakran előfordul. A köldöksérv egy kis dudor formájában jelentkezik, amely nyomásra visszanyomható, de idővel nagyobbá válhat.
A hasfali (epigasztriális) sérv a has középvonalán, a köldök és a szegycsont között alakul ki. Általában kis méretű és zsírszövetek türemkednek ki rajta keresztül, de idővel a belek is kitüremkedhetnek, ami műtéti beavatkozást tehet szükségessé.
Beszélhetünk még műtéti heg (incizionális) sérvről is, mely a korábbi műtéti hegek mentén kialakuló sérv, a gyenge heg miatt keletkezik. Gyakran előfordul elhízott vagy idős betegeknél, és általában nagyobb méretű, mint más típusú sérvek.
A rekeszsérv (hiatus hernia) a rekeszizomban található nyíláson át jön létre, amelyen keresztül a gyomor egy része felcsúszik a mellkasüregbe. Tünetei között gyakori a gyomorégés, nyelési nehézség és mellkasi fájdalom.
A combsérv egy ritkább, főként nőknél jelentkező sérvfajta, a combtő közelében jelenik meg.
Végül, de nem utolsó sorban a herevízsérvet említenénk. Ebben az esetben a here körül folyadék gyűlik fel, gyakran urológiai eredetű probléma miatt.
A sérv tüntei közé tartozik a feszülő, nyomó érzés, az elődomborodás, amely testhelyzettől függően változhat. Kizáródás esetén súlyos, hirtelen fellépő hasi fájdalom, bélelzáródás is kialakulhat, amely azonnali műtétet igényel. A diagnózist főleg fizikális vizsgálattal állítják fel, de szükség esetén ultrahang vagy CT is segíthet a pontos meghatározásban.
A sérvműtét célja a kiboltosulás megszüntetése, az érintett terület megerősítése és a szövődmények megelőzése. Többféle sebészeti eljárást alkalmaznak ilyen esetekben. A leggyakoribbak a nyílt műtét és a laparoszkópos műtét. Mindegyiknek megvan a maga előnye és kihívása.
A modern sérvműtéti technikák gyors felépülést és alacsony kiújulási arányt biztosítanak. A műtét utáni komplikációk ritkák, de előfordulhat tartós fájdalom, sebfertőzés vagy esetleg sérvkiújulás. A műtét előtt szakorvosi konzultáció szükséges, amely során meghatározzák a legmegfelelőbb eljárást. Az időben felfedezett sérv gyorsabb, kevesebb komplikációval járó kezelést tesz lehetővé.
A hagyományos nyílt műtét során a sebész metszést ejt a sérv területén, majd visszahelyezi a kitüremkedett szöveteket, és megerősíti a hasfalat varratokkal vagy hálóbeültetéssel. Ez az eljárás általában hosszabb felépülési idővel jár.
A laparoszkópos műtét egy modern, minimálisan invazív eljárás. Kisebb bemetszés szükséges, és egy kamerával ellátott eszköz segítségével végzik. A sebész a képernyőn keresztül követi a műtétet, és finom műszerekkel helyezi vissza a szöveteket. A laparoszkópos eljárás előnye a gyorsabb felépülés és kisebb fájdalom.
Vannak olyan eljárások, amelyek esetében műanyag hálót helyeznek be a gyenge szövet megerősítésére. A TAPP (Transabdominalis Praeperitonealis) eljárás során a hasűrbe bejutva a sebész egy műanyag hálót helyez el a hasfalon belüli felszínre, a TEP (Totális Extraperitonealis) eljárás során pedig a hasfal rétegei közé helyezik a hálót anélkül, hogy a hasűr megnyílna.
A sikeres felépülés érdekében fontos a műtét utáni megfelelő gondoskodás, a gyógyulási idő a beavatkozás típusától és a beteg általános egészségi állapotától függ. Néhány fontos szempontot követve gyorsabb, kevésbé fájdalommal teli lehet a felépülés.
Kiemelt a műtét utáni pihenés, a fizikai aktivitás korlátozása. Néhány napig kíméletes mozgás javasolt, nehéz tárgyak emelését pedig minimum 4-6 hétig kerülni kell. Az első néhány napban fájdalomcsillapítók szedése is szükséges lehet, valamint az orvos által adott utasításokat be kell tartani a fertőzés elkerülése érdekében. Könnyen emészthető, rostban gazdag étrend segíthet elkerülni a székrekedést. A nehéz székelés megerőltetheti a műtött területet.
Ha sérv gyanúja merül fel, érdemes minél előbb orvoshoz fordulni a megfelelő kezelési lehetőségek megvitatása érdekében, amivel megelőzhetőek a szövődmények és a sérv nagyobbodása, ezáltal a műtéti kockázatok megnövekedése. Minden sérv, minden műtét egyedi, ezért a műtét utáni utókezelést is a kezelőorvos által meghatározottak alapján kell végrehajtani.
A *-al megjelölt mezők kitöltése kötelező
A *-al megjelölt mezők kitöltése kötelező