A nemdohányzókkal összehasonlítva a dohányosok esetében gyakoribbak a műtét utáni komplikációk, és a sebgyógyulás folyamata is jól kimutathatóan lassabb. Ennek elsősorban az az oka, hogy a dohányzás következtében a vérbe kerülő szénmonoxid megakadályozza, hogy a hemoglobin nagy mennyiségű oxigént szállítson. Már egy elszívott cigaretta is elég, hogy nagyjából egy óráig csökkentse a bőr vérellátását. Ráadásul a nikotin által kiváltott érösszehúzódás is csökkenti a szöveti oxigénellátást. Ezek a kedvezőtlen hatások növelik a seb elfertőződésének, a seb szétnyílásának, illetve a seb vérzésének kockázatát is az elégtelen kollagén tartalom miatt. Arról se feledkezzünk meg, hogy a dohányzás során nő a vérnyomás és a pulzusszám is, ami a szívet jobban megterheli. Ez további kockázatot jelent egy esetleges altatás és műtét során, hiszen a szervezet oxigén-ellátása nem tökéletes, ami újabb kockázatnövelő tényező.
Az altatásban végzett műtétet követő légúti szövődmények esélye is nagyobb: négyszeres a kockázatnövekedés a dohányosok körében. Ugyanígy szövődménnyel terhesek lehetnek a béltraktusban végzett sebészeti beavatkozások is, ahol háromszor nagyobb a sebkinyílás kockázata a dohányosok esetében. A sebek gyógyulása lassabban történik, így a hegek a rossz sebgyógyulás következtében gyakran kétszer olyan szélesek, mint a nemdohányzók körében.
A jó hír, hogy a szénmonoxid már 24 óra füstmentesség után elkezd távozni a szervezetből. Amennyiben a műtétet megelőző négy hétben abbahagyta a beteg a dohányzást, a kockázatok jelentősen csökkenthetők és a sebgyógyulás ideje is megrövidül. A dohányzásról nehezen leszokó pácienseknek a szakemberek nikotinkészítményeket is javasolhatnak. Ezek használatával a műtét utáni komplikációk száma a felére csökken, és a sebgyógyulási folyamat is ugyanilyen arányban javul.
Mivel a dohányzás és a nikotinkészítmények egyes gyógyszerek hatását is befolyásolhatja, így dohányzási szokásáról mindenképpen konzultáljon kezelőorvosával a sebészeti beavatkozás előtt!