Súlyos sebek kezelése: ha elfertőződött, szétnyílt, váladékozik

Egyszerű, felszínes sebek (pl. kisebb ütés, zúzódás, horzsolás, enyhe vágás) esetén a sebzés csak a bőrt és/vagy a bőr alatti kötőszövetet érinti, ezek a sebek könnyen elláthatók és viszonylag könnyen, gyorsan gyógyulnak. Amikor azonban a traumatikus hatás a kötőszövetnél mélyebbre hatol, és más típusú szövetek is megsérülnek (pl. izom, ér, ideg, csont, ízület), esetleg a seb belső szervet is ér (pl. szúrt, lőtt seb esetén), hatványozottan fontos a szakszerű és lehetőleg azonnali sebellátás.

Amikor semmiképpen se halogassuk az orvosi beavatkozást: 

• ha a seb nem gyógyul, kiújul, váladékozik

• ha a seb mély, szétnyílt, nagy felületet érint

• ha fennáll a seb elfertőződésének veszélye (pl. harapott seb, állati vérrel történt szennyeződés)

• ha nem áll el a vérzés

• nemcsak a bőr sérült, hanem pl. a csont is (törés, ficam stb.)

• a sérült nem kapott tetanusz elleni oltást (ez ma már igen ritka)

• bizonytalanok vagyunk abban, hogy mi a teendő.

A sebek gyógyulásának hatékonysága attól függ, hogy milyen gyorsan és szakszerűen tudjuk ellátni az adott sebet a keletkezés után. Súlyos sebek keletkezése esetén szinte kivétel nélkül orvosi beavatkozásra van szükség. Ezért ilyenkor az a teendőnk, hogy biztosítsuk a sérült nyugalomba helyezését és ideiglenes ellátását a szaksegítség megérkezéséig. Sérülés vagy például baleset esetén ezért első dolgunk a helyzet gyors felmérése, ezt követően pedig azonnal mentőt hívunk, és az elsősegély-nyújtás lépéseit alkalmazzuk.

A súlyos sérülések leggyakoribb típusai

• Lőtt seb: A lövedék által létrehozott lőcsatorna mentén a robbanás következtében szövetroncsolódás történhet, a lövedék a ruházaton, bőrön lévő kórokozókat bejuttathatja a sebbe, és így magában rejti a fertőződés és elhalás veszélyét (tetanusz, gázgangréna).

• Szúrt seb: A szúrcsatornán keresztül bejutott kórokozók, az esetlegesen a sebbe beletört szúróeszköz komoly problémát okozhat, a szúrás fontos szerveket is érhet. Hasi és mellkasi szúrás esetén elkerülhetetlen a műtét. A fertőzésveszély miatt általában tetanusz injekcióval jár.

• Vágott, metszett seb: A legproblémásabbak a nagyon szennyezett vagy 24 órán túl ellátott sebek, valamint a kéz, a tenyér és a csukló területét ért sérülések (ez utóbbiak komolyabb kézsebészeti ellátást is igényelhetnek).

• Harapott seb: Ennél a sebtípusnál a fertőzésveszély a legnagyobb probléma (állati vér, kórokozók, mérgező anyagok és idegentest is bejuthat a sebbe), a tetanusz mellett fennáll a veszettséggel való megfertőződés veszélye is.

• Zúzott vagy roncsolt seb: Megjelenése és kiterjedése igen változatos lehet a horzsolástól kezdve a súlyos szövetroncsolódásig. Leggyakrabban a végtagok érintettek, általában közlekedési és ipari balesetek kapcsán.

• Szakított seb: Többnyire ipari, mezőgazdasági balesetek kapcsán keletkezik, akár teljes végtag leszakadása is előfordulhat. A baleset és a sérülés jellegétől függ a beavatkozás mikéntje.

• Törés: Az ízületet is érintő csonttörések, a nyílt törések, valamint amennyiben ér- és idegsérülés is történt, általában helyreállító műtét szükséges.

• Súlyos égési sérülés: A másodfokú (hólyagos) és afeletti égési sérülések szakellátást igényelnek.

Előfordulhat az is, hogy különféle okok miatt egy korábban keletkezett seb újul ki. Amennyiben a sebgyógyulás folyamata nem megfelelő, a seb elfertőződik (pl. víz, esetleg újabb trauma éri, nem megfelelő a napi ellátása stb.), szétnyílik, genny szaporodik fel benne, akkor is célszerű orvoshoz fordulni a megfelelő ellátásért. A lázas állapot, valamint a hidegrázás, nyirokút-gyulladás („piros csík”) feltétlenül intő jel, ilyenkor semmiképp se halogassuk az orvos felkeresését. A szakember ilyenkor dönt arról, szükséges-e komolyabb beavatkozás a sebgyógyulás elősegítése érdekében, és ha igen, milyen, továbbá részletes tájékoztatást ad a pontos otthoni ápoláshoz.